Senki nem születik úgy, hogy már eleve tudja, mi az a szex, és azt is tudja, hogy hogyan kell tökéletesen csinálni. A szexuális vágy, a hajtóerő ugyan valamennyire ösztönös, és velünk született, akárcsak az evés. De ahogy enni is megtanulunk késsel villával, és nem csak úgy kézzel mancsikolunk, a szexben is (az évek alatt) a felszedett ismeretek, tapasztalatok teszik a szexualitást azzá, ami.
A szexuális késztetés tehát adott, rajtunk múlik, mennyit vagyunk hajlandóak befektetni abba, hogy szexuális viselkedésünk a lehető legjobb legyen. Az ismeretek hiánya, a tapasztalatlanság bizonytalanságot szülhet – ez ugye kamaszkorban, az első ifjúkori érintéseknél, pettingeknél természetes -, de később a bizonytalanság rengeteg bénázáshoz, akár irreális félelmekhez vezethet.
Könnyen lehetséges, hogy akár több tíz évnyi szexuális tapasztalat is kevés az új partnerhez, nem azért, mert különlegesek lennének az ő elvárásai, hanem mert egész más tapasztalattal érkezik az új kapcsolatba, mint mi, így az eddig megtanultak nem elegendőek egymáshoz. Ilyenkor különösen fontos az egymásra hangolódás, odafigyelés, ehhez alkalmazkodni kell és tudnunk kell kommunikálni.
A kölcsönösség a legfontosabb az alkalmazkodáshoz, meg kell ismerni egymást szexuálisan is, ehhez irányítanunk kell egymást. Az alkalmazkodás, a másikra figyelés, a másik igényeinek szem előtt tartása nélkül a szex nem lesz más mint üres kielégülés, ami elvesz az emberből, nem pedig élteti. A jó szex nemcsak, hogy fiatalít, de energiát ad a testnek, feltölti a lelket.
Egymás testének kölcsönös megismerését ott kell elkezdeni, hogy már a kezdeteknél tudnunk kell, mit várunk el a másiktól – például azt, hogy ha nem kívánjuk a szexet, akkor ő ne erőltesse. Ezt már szexuális kultúrának nevezhetjük, ami alapvetően ott kezdődik, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a partner adott helyzetben kívánja-e velünk a szexet, vagy sem. Jó, ha van valamilyen egyezményes jel a párok között, ami egyértelműsíti, valóban kívánjuk-e a szexet. Így ha az egyik fél valamiért vonakodik, annak okát, például, hogy fáradt, beteg, stresszel, mindenképpen kommunikálni tudja a partnernek. Ez azért is szükséges, mert hajlamosak vagyunk magunkra venni az elutasítást, ha nincs kimondva, miért nem kívánja a másik a szexet. Az elutasítás így később számtalan félreértésre adhat okot, ezért is jó, ha van valamilyen egyezményes jel.
Illusztrációs kép: Ciruelo Martí/Instagram