Ilyen, amikor te is teszel azért, hogy a párod szakítson veled

Nem mindig a te hibád, ha valaki kidobott, de lehetséges, hogy közöd van ahhoz, hogy a párkapcsolatodban csalódást éltél meg. Sok olyan dolog van a hétköznapi viselkedésünkben, amik a szakításig vezethetnek. Az egyik ilyen, ha állandóan csak arról beszélsz, neked mi a rossz, de a problémák megoldására nem törekedsz.

Ha az alábbiakat csináltad, tettél azért, hogy a párod szakítson veled

1. Folyton a gondokról beszéltél

Nem kell mindent egymással megbeszélni, sem egymást pszichológialag analizálni, majd a párkapcsolati gondokban tapicskolni hónapokig. A gondokra közösen megoldást kell találni, ha együtt nem megy, akkor szakértő segítségét érdemes igénybe venni.

2. A partnered folyamatosan szomorú 

Intő jel, ha azt látjuk, hogy a másik keveset, vagy egyáltalán nem mosolyog, hogy már hónapok óta nem dúdolgat magában, hogyha nem szívesen megy haza, vagy ha szinte egyáltalán nem érzi magát a közös lakásban otthon. Ha a másik folyamatosan szomorú, és nem azért, mert éppen gyászolja egy közeli szerettét, akkor érdemes magunkba fordulni, mit tehetünk a szomorúsága ellen.

3. Nem emlékszel az utolsó pillanatra, amikor kedveskedni akartál neki

Mindig jó tenni valamit azért, hogy a másik jól érezze magát, lehet ez egy kedves meglepetés, egy nem drága ajándék, amire régóta vágyott, vagy csak egy finom vacsora, idilli hangulatban otthon. A kedvenc reggeli, kedvenc leves, vagy az előre megengedett kád meleg víz habbal is elég, a fő, hogy érezze a másik a törődést.

4. Nem foglalkoztál a partnereddel, mert nem hitted, hogy valaha elhagyna

Megtörténik, hogy valaki annyira biztos a párkapcsolatában, és annyira önimádó, hogy észre sem veszi, ha a másik fuldoklik a kapcsolatban. A másikkal törődésre az előbbi pont például jó lehet, illetve az is előre lendíti a kapcsolatot, ha megkérdezzük a másiktól: tudok valamiben segíteni?

5. A körülötted lévők próbáltak veled beszélni, hogy rosszul bánsz a partnereddel

A barátok, családtagok időnként szeretnek beleavatkozni a párkapcsolatunkba, és néha jól is teszik. Ha bármelyik közeli ismerős szólt, hogy figyelj, biztos, hogy így kellett volna hozzászólnod a társadhoz, ahogy most tetted? Vagy, ha mellékesen megjegyzik, hogy te aztán értesz ahhoz, hogyan cseszd el az egészet, akkor a hárítás és poénkodás helyett inkább beszélgessünk el arról, mit is látnak mások kívülről. Nem biztos, hogy rosszat akarnak.

6. Kis okok miatt is veszekedtél a pároddal

Leejtette a kristálypoharat, ami darabokra tört, leégett a rakott krumpli alja, késett tíz percet valahonnan, vagy csak tovább tollászkodott a fürdőben, mint szeretted volna, ezek mind nem azok az okok, amik miatt bárkivel is veszekedni kellene. Ha apróságokon áll a bál, akkor a másik joggal érzi azt, hogy nem tud elég jó lenni, és nem tud megfelelni. Ez később sokkal több galibát, szorongást és félelmet szül, mint amit várnánk. Ez egyértelműen szakításhoz vezet.

7. Bíráltad őt

De béna vagy! Olyan hüye vagy! Te mindig … ! Te soha ..! – ezeket tényleg nagyon, de nagyon kellene kerülni. Úgy általánosságban a mások feletti ítélkezést is kerülni kellene, nehéz, de próbálkozni érdemes.

8. Győztesként és vesztesként éltétek a mindennapokat 

Az állandó veszekedések és harcok hadiállapotot szülnek, már a porszívózás is egyfajta játszma része lehet, pedig ki tud bármeddig kiegyensúlyozott lenni, ha folyton csak a baj van. A veszekedések vége pedig kábé akkortól datálódik, amikor az adott helyzetből valaki egyértelmű győztesen vagy vesztesen kerül ki. Pedig ilyenkor mindenki veszít, méghozzá egymást.

 

A szexet mindenkivel külön meg kell tanulnunk

Senki nem születik úgy, hogy már eleve tudja, mi az a szex, és azt is tudja, hogy hogyan kell tökéletesen csinálni. A szexuális vágy, a hajtóerő ugyan valamennyire ösztönös, és velünk született, akárcsak az evés. De ahogy enni is megtanulunk késsel villával, és nem csak úgy kézzel mancsikolunk, a szexben is (az évek alatt) a felszedett ismeretek, tapasztalatok teszik a szexualitást azzá, ami.

A szexuális késztetés tehát adott, rajtunk múlik, mennyit vagyunk hajlandóak befektetni abba, hogy szexuális viselkedésünk a lehető legjobb legyen. Az ismeretek hiánya, a tapasztalatlanság bizonytalanságot szülhet – ez ugye kamaszkorban, az első ifjúkori érintéseknél, pettingeknél természetes -, de később a bizonytalanság rengeteg bénázáshoz, akár irreális félelmekhez vezethet.

Könnyen lehetséges, hogy akár több tíz évnyi szexuális tapasztalat is kevés az új partnerhez, nem azért, mert különlegesek lennének az ő elvárásai, hanem mert egész más tapasztalattal érkezik az új kapcsolatba, mint mi, így az eddig megtanultak nem elegendőek egymáshoz. Ilyenkor különösen fontos az egymásra hangolódás, odafigyelés, ehhez alkalmazkodni kell és tudnunk kell kommunikálni.

A kölcsönösség a legfontosabb az alkalmazkodáshoz, meg kell ismerni egymást szexuálisan is, ehhez irányítanunk kell egymást. Az alkalmazkodás, a másikra figyelés, a másik igényeinek szem előtt tartása nélkül a szex nem lesz más mint üres kielégülés, ami elvesz az emberből, nem pedig élteti. A jó szex nemcsak, hogy fiatalít, de energiát ad a testnek, feltölti a lelket.

Egymás testének kölcsönös megismerését ott kell elkezdeni, hogy már a kezdeteknél tudnunk kell, mit várunk el a másiktól – például azt, hogy ha nem kívánjuk a szexet, akkor ő ne erőltesse. Ezt már szexuális kultúrának nevezhetjük, ami alapvetően ott kezdődik, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a partner adott helyzetben kívánja-e velünk a szexet, vagy sem. Jó, ha van valamilyen egyezményes jel a párok között, ami egyértelműsíti, valóban kívánjuk-e a szexet. Így ha az egyik fél valamiért vonakodik, annak okát, például, hogy fáradt, beteg, stresszel, mindenképpen kommunikálni tudja a partnernek. Ez azért is szükséges, mert hajlamosak vagyunk magunkra venni az elutasítást, ha nincs kimondva, miért nem kívánja a másik a szexet. Az elutasítás így később számtalan félreértésre adhat okot, ezért is jó, ha van valamilyen egyezményes jel.

Illusztrációs kép: Ciruelo Martí/Instagram