Tízből három nő fájdalmat él át szex közben

A nők 30 %-a, azaz tízből három nő él át szex közben fájdalmat, áll egy 2015-ös kutatásban, ami a Journal of Sexual Medicine – szexualitással foglalkozó  – folyóiratban jelent meg. A 2015-ben készült amerikai kutatás eredményei szerint nagyon kevés nő beszél a partnerének a hüvelyi behatolás közben érzett fájdalomról. Sokan inkább elhallgatják, és összeszorítva a fogaikat ‘végigcsinálják’. A kutatásban résztvevő 1738 nő a legutóbbi szexuális eseményéről számolt be, mint kiderült, a fájdalmat átélő nők többsége enyhe, gyorsan múló fájdalmat érzett.

A szex közben átélt problémákról általában nem beszélnek egymással a partnerek, és ez teljesen érthető abból a szempontból nézve, hogy például a fájdalmat átélő nők számára ijesztően hathat a gondolat, hogy elismerjék, valami nem stimmel, valami baj van a szexuális életükkel. Az is megtörténhet, hogy a fájdalomérzet kiküszöbölésére síkosítót használnak gyógyírként, holott átmenetileg ugyan megoldásnak tűnhet, de hosszú távon nem az.

A fájdalmas közösülés a nők egyik szexuális zavara (diszpareunia a szakmai neve), és fő jellemzője, hogy a hüvelyben érzett fájdalom miatt a nők nem tudják élvezni a szexet, nem tudják átélni a szexuális együttlétet úgy, ahogyan vágynak arra. Vannak nők, akik csak a bevezetésnél éreznek fájdalmat, és vannak, akik végig. Az is előfordulhat, hogy nem minden egyes együttlétnél érzik a fájdalmat, és az is megtörténhet, hogy a fájdalom idővel magától oldódik – esetenként más és más az érzés foka, időtartama.


A fájdalom egyfajta hárításként jelentkezik, a hüvely valamiért nem szereti annyira a péniszt. A fájdalommal együttélő nők ezért a kisebb ellenállás felé fordulnak, és az orális szexet választják a behatolás helyett.


Természetesen vannak olyan esetek, amikor valamilyen trauma lehet a fájdalmas közösülés oka, de az okok egyénenként eltérőek, lehet, hogy azért jelentkezik a fájdalom, mert az illető zavarban van, frusztrált, vagy aggódik valamiért. Lelki és fizikai okok egyaránt előfordulhatnak. Fontos szem előtt tartani, hogy a fájdalom elkerülhető, és hogy amikor szex közben a fájdalom előtör, akkor a szervezet valójában segítséget kér.

 

Az illusztrációs kép er_schwarz műve az Ellóról.

10 kérdés, amit érdemes feltenni

Teljesen természetes, ha az új ügyfél az első találkozáskor bizonytalan. Érthető a bizalmatlanság, hiszen a legintimebb, legféltettebb titkait senki nem bízza szívesen egy kvázi idegenre. Mégis, ez a bizalmatlanság az, ami segíthet a kölcsönös együttműködés kialakításában: előfordul, hogy valaki összeírja a kérdéseit, kinyomtatja, és azt a papírt szorongatva érkezik az első találkozóra.

A kérdések általában arra irányulnak, hogy az, aki segítséget kér, megbizonyosodjon arról, hogy a lehető legjobb helyen jár – ezért nagyon fontosak mind a terapeutának mind az ügyfélnek. Ha a terapeuta nem tud válaszolni a kérdésekre, vagy nem olyan választ ad, ami megnyugtatóan hangzik, esetleg kiderül, hogy inkompetens a témában, akkor érdemes átgondolni, hogy az együttműködésnek van-e így értelme.

A lentebb olvasbató kérdésekre adott jó válaszokból az ügyfél számára egyértelműen kiderül, hogy az a terapeuta, akinél életében először jár, megfelelő-e a számára, a terapeuta pedig úgy profitálhat, hogy a meggyőző válaszaival magabiztosabb, zördülékenyebb közös munkafolyamatot tud kialakítani az ügyféllel. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a kérdések célja nem a vita indítása, hanem a terápiás folyamattal kapcsolatos elvárások tisztázása. Az alábbi tíz kérdés az, amire a legtöbben választ szeretnének kapni az első találkozón – sok terapeuta az első találkozó legvégén foglalja össze, mi mindenre is lehet számítani a terápiás folyamatban.


  • Milyen tapasztalatai vannak abban a problémakörben, amivel önhöz fordulok?
  • Mik azok a nehézségek, amikkel szembe kell néznem a terápián az olyan típusú gondokkal, mint amilyen az enyém?
  • Mennyire hatékony a terápia?
  • Milyen típusú dolgokat, feladatokat vár el tőlem a terapeuta?
  • Hogy kezeli a visszajelzéseket? Ha azt mondom, hogy valami, amit feladatként kaptam, fájdalommal jár, vagy megbánt engem, esetleg nem értek vele egyet, hogy kezeli?
  • Mennyi ideig tart a terápia? Hány ülés átlagosan?
  • Mit tesz a terapeuta, ha a terápia nem fog működni?
  • Hogyan mérjük a sikerességet? Honnan fogom tudni, hogy a terápia működik?
  • Honnan fogom tudni, hogy a terápiának vége van?
  • Mennyire toleráns? (vallási, politikai, faji, nemi identitás kérdésekben például)

Az illusztrációs kép Ninholé az Ellon.